Statisztika

Látogatók
20863
Cikkek
311
Cikkmegtekintések találatai
604614

Érdekes Cikkek

Nyílt nap a Fogorvostudományi Karon 2016

Kedves érdeklődő, jövő Semmelweis Hallgatói!

A hallgatói Önkormányzat Idén is megrendezi a Fogorvostudományi Kar Nyílt Oktatási Napját.

Gyertek el hozzánk és vegyetek részt velünk együtt egy kalandba, melynek során hallhattok az egyetemről általánosságban illetve specifikusabb témakörökben mint fogászati anyagtan, fogszabályzás, esztétikus fogászat.

A helyszínen kaptok egy részletesebb tájékoztatót az egyetemünkről illetve feltehetitek az összes kérdéseteket nekünk az előadások közti szünetekben.

Kérlek benneteket, hogy habár a hivatalos megnyitó 9:00 kor kezdődik, ennek ellenére korábban érkezzetek, hogy időben tudjunk kezdeni. A rendezvény 13:00 ig tart.

A facebook eseményt ide kattintva érhetitek el.

SE FOK HÖK

Magyarok között a második, a világranglistán az 532. a Semmelweis Egyetem

A második legjobb magyar felsőoktatási intézmény lett a Semmelweis Egyetem az URAP rangsorban, míg a világranglistán az 532. helyet szerezte meg. Az egyetemhez érkezett hivatalos értesítés kiemeli: a törökországi Middle East Technical University által összeállított rangsor 2500 felsőoktatási intézményt vizsgál kizárólag a tudományos teljesítményt mérő objektív adatok alapján. A tudományos előadásokon, publikációkon és nemzetközi együttműködés minőségén alapuló rangsort először 2010-ben készítették el. A vizsgált hat mutató a tudományos publikációk száma, az idézettség, vizsgálják a tudományos produktivitás fenntarthatóságát, folyamatosságát az összes elérhető tudományos irodalom, konferenciaanyag, előadás-dokumentáció alapján, azoknak az újságoknak az impakt faktorát, amelyekben az eredeti és az idézett közlemények megjelentek, valamint azt, hogy az összes tudományos publikáció mekkora része született külföldi egyetemekkel együttműködésben.

A cikk forrása: semmelweis-egyetem.hu LINK

Fogászat és biokémia egyszerre

Dr. Kálmán Fanni Sára elsőéves fogorvos rezidens az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikán, oktat magyar és angol nyelven, magánrendelőben dolgozik és mindezek mellett biokémiai témában levelező PhD-hallgató a Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskolában. Bár a két irány teljesen más, egyiket sem szeretné feladni.

Már gyerekkorában nagyon érdekelte a tudomány, azon belül is az élettudomány. Először farmakológus, később állatorvos szeretett volna lennei, de mindent megváltozatott, amikor 16 éves korában fogszabályzót kapott. Sokat beszélgettünk a fogszabályozó doktornővel, nagyon megtetszett a hozzáállása, lelkesedése. Mesélt nekem arról is, hogy ez milyen szép és nőies szakma – idézte fel. Amikor eljött az ideje, a felvételi jelentkezési lapra az orvosi és fogorvosi kart is beírta, végül az utolsó pillanatban megcserélte a sorrendet, így lett belőle fogorvos hallgató. Továbbra is fogszabályozó szakorvos akart lenni, de harmadévben jött egy újabb mérföldkő, az első szájsebészeti gyakorlat. Dr. Lőrincz Ádám (Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika) volt a gyakorlatvezető, akinek csüngtem a szavain, és elhatároztam, hogy szájsebész leszek – emlékezett vissza.

Ötödéves korában felkereste Dr. Joób-Fancsaly Árpádot (Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika), azzal a kéréssel, hogy szeretne betekintést nyerni az ambulancia mindennapjaiba. Egy éven keresztül szabadidejében asszisztált a műtéteihez. Mint mondta, rengeteget tanult tőle és nagyon karizmatikus személynek tartja. Ekkor már biztos volt benne, hogy a klinikán szeretne dolgozni és ennek érdekében komoly erőfeszítéseket tett. Nagyon magas elvárásokkal és kiváló segítőkkel találkoztam, Dr. Szűcs Attila docens tutoromnak nagyon sokat köszönhetek. Sokat dolgozom, de igazán élvezem is a munkát, bár nem ez a legnőiesebb szakma– fogalmazott. Azért is szeret a klinikán dolgozni, mert nem itt nem csak fogászati, hanem komplex ellátás folyik. Egy beteg gyógyulását akár hónapokig is végigkísérjük, ami nagyon felemelő érzés – hangsúlyozta, hozzátéve: büszke a munkahelyére és reméli, hosszútávon számítanak rá.

web-1179

A rezidens szerencsésnek tartja magát, hogy az egyetemi évek alatt végig inspiráló oktatói voltak. A legmeghatározóbb személyiségnek talán Dr. Csala Miklóst (Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet) tartja, aki a gyakorlatvezetője volt. Három éven keresztül biokémiából TDK-zott és olyannyira megszerette a területet, hogy PhD témaként is ezt választotta.

Szerinte jó, hogy két ennyire különböző területtel is komolyan foglalkozik, bár ötödéves hallgatóként sokat vívódott, melyiket válassza. Nehéz volt eldönteni, hogy teljes állású PhD hallgató legyek az intézetben vagy rezidens a klinikán, sajnos nem lehetett egyszerre mind a kettőt választani – tette hozzá. Úgy érzi, nagyon sokat köszönhet a témavezetőinek dr. Csala Miklósnak és Dr. Keresztúri Évának, akik mindenben támogatják. Kitért arra is: a munka mellett is folyamatosan képzi magát, mert a szájsebészet és a biokémia is dinamikusan fejlődik, és nagyon hamar le lehet maradni.

Kálmán Fanni Sára 2012-ben elnyerte a Máthé Gyula díjat. Engem mindig zavarba hoznak az elismerések. Beleadtam ugyan apait-anyait, de a tanulmányi eredményeim annak is köszönhetőek, hogy a szüleim megteremtették a feltételeit, hogy csak a tanulással kelljen foglalkoznom. A Mandl József professzor vezette laborban pedig adott volt a háttér: minden feltétel megvolt a publikáláshoz, mert kiváló a csapat, nagyon jó a hangulat, bizalom van és modernek a felszerelések – hangsúlyozta.

T.Sz.-Sz.

a cikk forrása: semmelweis-egyetem.hu LINK

Téli depresszió és ellenszerei – minden 10. magyar ember szenved téli depresszióban

Az év végi kimerültség, fényhiány a magyar lakosság 10-12 százalékánál vezet téli depresszióhoz. A közismert tünetek legyőzéséhez ad tanácsokat a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője, Dr. Perczel Forintos Dóra, aki szerint akár az adakozás is segíthet.

A téli depresszió elsődleges oka Magyarország földrajzi elhelyezkedése, vagyis a téli időszakra jellemző fényhiány. Míg a téli depresszió a skandináv országokban a lakosság negyedét sújtja, a trópusi országokban ismeretlen jelenség. A kevés napfény a szervezetben alacsony szerotonin és magas melatonin szintet eredményez, ez befolyásolja nemcsak az ember, de még bizonyos állatok kedélyállapotát is.

Télen lemerül a szervezet energiaszintje is, jellemző a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség. Tünet lehet a nyugtalanság, ingerlékenység vagy éppen az érdektelenség és az aluszékonyság is. Mindezeken felül jelentkezhet étvágytalanság vagy éppen falánkság is. Perczel Forintos Dóra elmondta, hogy hasonlóak a tünetei a klinikai depressziónak is, csakhogy ezektől a betegektől az különbözteti meg a téli depressziós embert, hogy minden tünet mellett képes ellátni mindennapi tevékenységeit, feladatait.

A tanszékvezető szerint a legjobb ellenszer a mozgás. Azt tanácsolja, minél több időt töltsön mindenki a szabad levegőn, a hideg idő ellenére is. Az ünnepek alatt szerencsére több a szabadidő is, ha kisüt a nap, lehetőleg sétáljanak, kiránduljanak, korcsolyázzanak a szabadban. A mozgás örömet okoz, mert hatására endorfin szabadul fel a szervezetben. Perczel Forintos Dóra azt javasolja, törekedjen mindenki arra, hogy minél több időt töltsön ébren a természetes fényben. A fényterápia (2500 lux feletti fény) jótékony hatása ismert, de Magyarországon nem igazán elterjedt a módszer. Azt is érdemes tudni, hogy a szolárium nem helyettesíti a napfényt.

Dr. Perczel Forintos Dóra

A Semmelweis Egyetem klinikai szakpszichológusa szerint a karácsonyi időszak adta szabadnapokat mindenképpen kikapcsolódásra kellene használni. A munkát, a terhelést csökkenteni kell. Azt javasolja, hogy szánjanak időt önmagukra, legalább napi fél órát olyan tevékenységekre, melyek örömet adnak – például zenehallgatás vagy aktív zenélés, olvasás, találkozás barátokkal, filmnézés. Segít az is, ha a mindennapi kötelező tevékenységeket vagy házimunkát – például sütés, főzés, vasalás, takarítás – nem csak kötelességként élik meg, hanem kedvvel fogadják, és úgy végzik el, hogy lehetőleg más ne zavarja gondolataikat. Így ez is örömforrássá válhat. Ezt a modern pszichológiában új terápiás módszerként (tudatos jelenlét terápia) is használják. Ennek az a lényege, hogy bármit csinálnak, tudatos jelenlétre és a valóság megélésére és elfogadására törekszenek, vagyis nem a már megtörtént eseményeken vagy a jövőn rágódnak, aggódnak. A hangsúly azon van, hogy bármit is csinálunk, próbáljuk meg élvezni, akár még a házimunkát is. A negatív gondolkodást természetesen nem könnyű megváltoztatni, de erre is léteznek módszerek, például a kognitív viselkedés terápia. Tudatos törekvéssel mindenki képes arra, hogy a valóságot elfogadó realista emberré váljon, aki észreveszi és értékeli a környezetében a jó dolgokat. Mivel ez az ember hangulatára pozitív hatással van, a Semmelweis Egyetem szakpszichológusa szerint érdemes kipróbálni.

A karácsonyi ünnep lényege alapvetően az lenne, hogy együtt legyen mindenki szeretteivel békében, harmóniában. A társas kapcsolatok ápolása, a családtagokkal, barátokkal együtt töltött idő az ember alapvető igénye, biztonságot ad és eloszlatja a rosszkedvet. Ez a téli depressziónak is remek ellenszere.

A karácsonyi időszak a rászorulók segítéséről és az adakozásról is szól, de egy hindu közmondás szerint is „az az igazi boldogság, amikor másokat boldoggá teszünk”. Ez az év minden szakaszában jótékonyan hat az önbecsülésre, emellett az ember más perspektívából látja saját nehézségeit, ha nála rászorultabbakkal találkozik. Ne hagyjuk magányosan a másikat (az ünnepek alatt megugrik az öngyilkosságot megkísérlők száma), egy egyedülálló idős ember is karácsonyozhat a szomszéddal békében, szeretetben. Ne várjunk a másikra, hanem gondoljunk bele a helyzetébe – a depresszióra a bezárkózottság is jellemző -, legyünk nyitottak mások igényeire és arra, hogy ő minek örülne.

Törekedjünk arra, hogy értékeljük az élet apró örömeit: érdemes minden este végiggondolni, hogy aznap milyen jó dolgok történtek velünk. A pszichológus azt javasolja, ne szégyelljen segítséget kérni az, aki maga már mindent kipróbált és mégsem érez változást. Van segítség.

CzR

Képek az attekovacs.com-tól származnak, a Cikk forrása: semmelweis-egyetem.hu LINK

Halloween 2012 - A Boszorkányok nyomában…

Kiközösítések a 21. században

A minap egy érdekes rádióadás ütötte meg a fülem, melyben boszorkányokról volt szó. Vagyis emberekről, akiket megbélyegeztek ezzel a címmel, és kirekesztették őket a társadalmukból. Mindez Afrikában történt, de sokat mondó lehet egy európai ember számára is.

A rádióadás Közép-Afrikáról szólt. Az elhangzottak alapján e területen él egy hit, miszerint boszorkányok léteznek. Akit kikiáltanak ennek, arra bíróság és börtön vár. Először is be kell bizonyítani, hogy boszorkány: két próba vár rá. Az első próba során egy tyúkot levágnak, és ha az állat a haláltusája végén a hátán fekszik, akkor a meggyanúsított ártatlan, és nem szállta meg egy gonosz szellem sem. Ha nem ez történik, jöhet a második próba, melynek során egy különböző anyagokból (mint például föld) készült italt itat meg a boszorkánydoktor a gyanúsítottal, s ha nem lesz lázas, akkor boszorkány.

Akiről kiderül, hogy „igazak a vádak”, száműzik egy börtönbe: de itt nem rácsokkal tűzdelt celláról beszélek, hanem mindentől elszigetelt kunyhókról az erdőben, amelyeket őriznek az arra illetékesek. Nappal kimehetnek a „boszorkányok” az erdőbe gyűjtögetni, esetleg vadászni, hogy ne haljanak éhen, de éjjel fogságra vannak ítélve.

És hogy miért kiáltanak valakit ki boszorkánynak? Két oka lehet: egyrészt tényleg elhiszik – van, amikor maga az érintett is, másrészt, és az esetek túlnyomó többségében ez igaz, az érintett nem kívánatossá válik. Vagy túl öreg, és már nem akarja a családja ellátni, vagy épp egy nem kívánt gyerek. Ha már például a hatodik gyermek születik, akkor a szülők arra, aki kicsit deviáns, ráfogják, hogy megszállta valamilyen szellem, és ennél fogva kiteszik az utcára. Ha a viselkedése normális, akkor is ráfoghatják. És ekkor jönnek a próbák, majd a kiközösítés. Mindez a 21. században.

Ha belegondolunk, elképzelhetetlen, mit élhetnek át ezek az emberek. De vajon mindennek nincs-e mondanivalója a számunkra? Ebben a félévben felvettem egy barátommal együtt a jelnyelvet, ahol az első órán felhívták a figyelmünket arra, hogy milyen is az ember. Hogy azért, mert valaki gyengén vagy egyáltalán nem hall, egyből megbélyegzik, sokszor korlátozzák, ok nélkül. Vagy gondoljunk csak a vakokra! Hányszor kerülnek ők is olyan helyzetbe, hogy pusztán azért, mert nem látnak, háttérbe szorítják őket? De ugyanígy járhat bárki, bárhol. Ha valaki nem szimpatikus, bárki találhat okot, miért közösítse ki. Mert rövid a haja. Mert furán beszél. Mert rózsaszín a táskája…

Sokféle indok létezik. Előfordulhat, hogy pont az egyik ismerősöd mellőz, mert sok más dolga van, és amikor szükséged van rá, nincs melletted. Vagy megtörténhet, hogy pusztán azért, mert sokat tanulsz (ismerjük be, ez egyetemünkön előfordulhat), elkönyvelnek kívülállóként. Ha túl magas vagy túl alacsony vagy, szintén. Velem többször előfordult már, hogy pusztán azért, mert nő vagyok, és nem épp óriás termetű, a beteg nem bízott bennem, és nem akarta, hogy én húzzam ki a fogát. Más évfolyamtársammal is megtörtént. Aztán a sikeres beavatkozás után bebizonyítottuk mindketten, hogy indokolatlan volt a megkülönböztetés.

Hogy mindezzel mire szeretném felhívni a figyelmet? Egyrészt arra, hogy fel kell készülnötök, mint leendő egészségügyi dolgozóknak, hogy sokszor fognak rátok boszorkányként tekinteni. Lesz olyan, aki csak azért, mert kisebb vagy, kék a pólód, magasabb vagy, fehér a rendelőd, nem szimpatikus a hangod, bizalmatlan lesz veled. Sőt, ha valami, akár előre közölt és várható dolog következik be (pl. egy fogat mégis ki kell húzni annak ellenére, hogy te mindent megtettél, hogy megmentsd), akkor téged fog majd hibáztatni, igazságtalanul.

 

Másrészt pedig arra, hogy mi is legyünk empatikusak. Gyógyítani fogunk egész életünkön át, hozzátartozik a szakmánkhoz az empátia! Ne csak a szakmában, hanem a mindennapi életünkben sem árt, ha figyelembe vesszük ezt, és nem ítélünk elsőre. Hiszen tapasztalatból mondom, az első benyomás nagyon sokszor téves. Évek kellenek, hogy megismerj valakit igazán. Tudd, kik azok, akikre mindig számíthatsz, de mindenkivel próbálj meg empatikus lenni orvoshoz méltón mind szondával a kezedben, mind anélkül. Nem egyszerű, sőt, lesz, amikor nem sikerül, de meg kell próbálnod. Mert – hogy metaforikus legyek - ahogy Könyves Kálmán mondta: „Boszorkányok márpedig nincsenek!”

Ezzel elfelejthetjük a fogorvost

Egy nemzetközi kutatócsoportnak olyan molekulát sikerült létrehoznia, ami szuvasodásmentessé teheti fogainkat.

 

Az amerikai Yale Egyetem és a chilei Santiagói Egyetem munkatársai frappánsan a Keep 32 - vagyis Tarts meg 32-t - nevet adták az általuk kialakított vegyületnek, amely állításuk szerint a fogkrémtől a szájvízig bármilyen fogápolási termékbe, sőt, úgy általában bármilyen termékbe bekeverhető. Magyarul nincs már messze az olyan édesség, ami felér egy fogmosással.

 

A molekula működésének egyetlen feltétele, hogy legalább 60 másodpercig a szájban maradjon, ugyanis épp ennyi időre van szüksége ahhoz, hogy véget vessen a Streptococcus Mutans uralmának, ezzel néhány órára szuvasodásmentessé téve a fogakat.

 

Maga a kutatás még 2005-ben kezdődött, immáron pedig 14-18 hónapon belül piacra kívánják dobni a fejlesztést - mi pedig csak remélni tudjuk, hogy a fogorvosoknak így sokkal kevesebb dolga marad, és egyetlen gyereknek sem kell már végighallgatnia azt, hogy az édesség nem tesz jót a fogaknak.

 

A cikk forrása: Hir24 Portál LINK

WHO: Ártalmas-e az amalgámtömés?

 

(A WHO állásfoglalása a fogászati amalgám használatáról)

 

Mostanában gyakran mondják a pácienseim, hogy tudomásuk szerint a fogaikban lévõ amalgámtömések károsak az egészségükre, ezért szeretnék azokat kicseréltetni "fehér" tömésre. Errõl a problémáról szeretnék egy pár szót ejteni.

Tovább »»

Hínárral megállítható a fogszuvasodás

A jelenleg használt fogkrémekhez és szájvizekhez képest jobb védelmet nyújthat a fogszuvasodás ellen egy hínáron élő baktérium által termelt enzim – jelentették be brit kutatók az Alkalmazott Mikrobiológiai Társaság konferenciáján.

 

Tovább »»

A levendulaillat elmulasztja a félelmet a fogorvosnál

Ha a fogászati rendelő váróterme levendulaillatú, a betegek sokkal kisebb mértékben szoronganak a kezelés előtt, mint aromaterápia nélkül. Angol kutatók az egészségügyi lélektan nemzetközi kongresszusának 700 résztvevője előtt ismertették eredményeiket.

Tovább »»

A fogászat története

A kőkorszaki fogkő-korszaktól napjainkig

 

A fogfájás az egyik olyan nyavalya, amiről biztosan tudhatjuk, hogy őseink is megkínlódtak vele. Néha ma is elborzadunk, mikor azt halljuk, hogy valaki harapófogóval oldotta meg fogfájásának problémáját. Elődeinknek is volt fantáziája... 

Tovább »»

SEMMELWEIS Linkajánló

Semmelweis Egyetem - Főoldal Semmelweis Egyetem - Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete Semmelweis Egyetem - FOK Oktatási Centrum KönyvtárInstruktor Öntevékeny CsoportA Semmelweis Egyetem öregdiákjait összefogó szervezet Szinapszis - A Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja SotePédia - az egyetem összesített tudástáraSemmelweis Kiadó

Kik vagyunk mi?

A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának képviselői vagyunk. Képviseljük a hallgatók érdekeit, részt veszünk a hallgatókat érintő szabályok meghozatalában. Segítünk az ösztöndíj számításban, különböző hallgatókat érintő rendezvényeket szervezünk.

Elérhetőségünk

Kapcsolódj hozzánk

Elérhetsz minket ezeken a csatornákon.