Gólya Oldalak

A Semmelweis Egyetem

Semmelweis Egyetem - címere

A Semmelweis Egyetem története - kicsit hallgató-barátiabb nyelvezetben

Sokféle tantárgyból kerül majd megemlítésre egyetemünk történelme, de azt hiszem, nemcsak mi, hanem ti is sokszor unalmas, száraz anyagnak fogjátok találni… Így igyekeztünk összefoglalni nektek nagyvonalakban, évszámokkal teli történelemkönyv helyett íme egy hallgató-barátiabb fordításban!

A Semmelweis Egyetem Szenátusa (legfelsőbb döntéshozó testülete)

Mindannyian emlékeztek még a gimnáziumi történelem-órákról Mária Teréziára. Ő volt VI. Károly lánya, aki elviekben csupán azért, mert nő, nem örökölhette volna a trónt. De a császár a Pragmatica sanctio-ban (1723) a nőági örökösödést törvényesítette, így már semmi akadálya nem volt annak, hogy Mária Terézia legyen a Habsburg Birodalom feje. Bizony, és ezzel az egy rendelettel a mi egyetemünk sorsa is megpecsételődött. Ugyanis Mária Teréziának szívügye volt az oktatás, és az egészségügyet is támogatta. A kettőt pedig mi más kötné össze, ha nem az orvosképzés?

A Nagyszombati Egyetemet, amit Pázmány Péter esztergomi érsek alapított (1635) kiegészítette az orvosi karral. A bécsi iskolát irányító Gerhard van Swieten dolgozta ki e tervezetet, mely olyan jól sikerült, hogy a 18. század során rendszeressé vált az orvosképzés.

Igen ám, de ma nem Nagyszombaton tanulunk. 1777-ben Budára költöztették az egyetemet. A királynő fia, II. József pedig Pestre költöztette.

A sok-sok költözés azonban kicsit visszavetette az oktatás minőségét. Hiszen alapból az, hogy meg kellett teremteni a megfelelő körülményeket, nagyon sok munkát és időt emésztett fel. Logikus, hogy elfogadható termek és eszközök nélkül nem lehet oktatni, így az állandó költözés igencsak háttérbe szorította magát a képzést.

De a Pestre költözés mégis kompenzálta mindezt, hiszen több beteg volt sokféle betegséggel, így a klinikák ágyszáma is növekedett. Persze az nem volt előnyös, hogy nem a városi kórházban, hanem a kar intézetében folyt az oktatás (kevésbé cserélődött a betegkör), de így is szaporodtak a tanszékek, és egyre több lett a hallgató.

Majd a II. Ratio Educationis (1806., I. Ferenc) részletesebben foglalkozott az orvoskarral. Több rendelet, több szabály… a lényeg, hogy nagyobb figyelmet kapott az egyetem. A francia forradalom pedig jó hatással volt a fejlődésre, hiszen az orvosképzés semleges területnek számított, így a 19. század során a mi egyetemünk fejlődhetett a legjobban. Az igények nőttek, egyre zsúfoltabb lett minden, így újabb hullámvölgy következett, amit szó szerint is hullámok öveztek: az 1838-as jeges árvíz csak tovább rontott a tárgyi feltételeken.

Mégis, az oktatók összefogásával talpon tudott maradni, és a nagy járványok leküzdésében való nagy szerepvállalással bebizonyította, hogy nem volt hiába Mária Terézia kezdeti törekvése… Sok-sok próbatétel után, mint a képzés megszervezése, a sok költözés, a zsúfoltság és az árvíz okozta rosszabb tárgyi feltételek, újabb kérdés merült fel.

Ez az egész képzés latinul folyt. Bár engedélyezték később a magyar nyelvet, az oktatók mégis fenntartásokkal fogadták, hiszen sok diák nem is tudott magyarul! Ráadásul nem is volt meg az alapja mindennek, hiszen szép és helyes törekvés ugyan, hogy magyarul folyjon az oktatás, de magyar orvosi szaknyelv nélkül olyan, mintha lenyomatot szeretnél venni lenyomatkanál nélkül. Nos, a probléma megoldására a gyöngyösi születésű Bugát Pál vállalkozott: sok-sok általa alkotott kifejezést ma is használunk. Így 1848-ban elkezdődhetett az anyanyelvünkön való oktatás; ám a szabadságharc során, mivel aktív szerepet vállaltak benne tanárok és hallgatók egyaránt, újabb nehéz évek következtek. De minden rossz időszak után jó következik, és ez alól egyetemünk sem kivétel: korszerűsítések történtek, és 1868-tól sikerült a magyar nyelvnek újból győzedelmeskednie.

Sok korszerűsítés, oktatásügyi reform után még mindig gondot jelentett a helyszűke, de 2 évvel később végre megkezdődtek az építkezések, és az Üllői út ekkor vált az egyetem „tengelyévé”.

A megfelelő körülményeknek köszönhetően hihetetlen fejlődés köszöntött be: Árkövy József, Hőgyes Endre, Bárány Róbert és sokan mások írhatták be nevüket a történelemkönyvekbe.

Az I. világháború során oktatók és tanárok tömege vonult be a seregbe, a klinikai ágyszám 2000-re nőtt, az anyagi feltételek pedig romlottak. Ezt gazdasági válság és a nyugati szakirodalom beszerzésének lehetetlensége súlyosbította. Leépítések következtek.

A II. világháború során az egyetemet több helyre széttelepítették, az oktatók és hallgatók jelentős része ismét bevonult, a betegellátás pedig ismét fokozott lett.

Ezután a helyreállítás és újjáépülés korszaka következett. A jelentkezők száma pedig nőtt, így felvételi vizsgát vezettek be, a kommunizmus miatt azonban fontos lett a jelölt származása is.

1956-os forradalom és szabadságharcban sok hallgató és orvos vállalt fontos szerepet, amit megtorlás követett. Meghatározó emberek tűntek el az egyetem életéből, ami erkölcsi és szellemi kárt hagyott maga után.

Az egyetem neve is változott. 1950-ben Eötvös Loránd nevét vette fel egy rövid időre, majd 1951-től immár önálló oktatási intézményként Budapesti Orvostudományi Egyetem lett. A fogorvosképzést 1952-ben indították el, amelyel együtt 3 év múltán, 1955-ben három kart alakítottak ki (ÁOK, FOK, GYOK). Az orvoskar alapításának 200. évfordulóján az egyetem felvette Semmelweis Ignác nevét. Innen ered a híres SOTE rövidítés: Semmelweis OrvosTudományi Egyetem. Később a kulturális és sportélet is fejlődött, és a külföldi hallgatók oktatása is megkezdődött.


Semmelweis Egyetem főépülete, amelyben a Rektori Hivatal is található, Üllői út 26.

2000-ben egyetemünk is része volt a felsőoktatási integrálódásnak. Ennek révén hat, majd ötkarúvá vált - az egészségtudományi karral testnevelési és sporttudományi karral egészült ki, miután Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem karaival, valamint a Magyar Testnevelési Egyetemmel összeolvadt. 2000-ben az egyesülés egyben névváltozással is járt, ekkortól egyetemünk hivatalos neve rövidebb lett: Semmelweis Egyetem. 2010-ben megalakult az EKK (Egészségügyi Közszolgálati Kar), amellyel így kiegészülve újra hat kara van egyetemünknek.

Mint láthatjátok, sok nehézség árán sikerült elérni, hogy ma ilyen körülmények között tanulhatunk. Költözések, háborúk, természeti csapások, politikai nézetek tették próbára az egyetemet, ami, akárhonnan is nézzük, nagyon jól vette az akadályokat, és sem az oktatók, sem a hallgatók nem futamodtak meg a problémák megoldása elől.

Nincs lehetetlen, erre a legjobb bizonyíték maga a SOTE (amelynek ma már a hivatalos rövidítése SE). Nekünk, itt tanulóknak pedig az a feladatunk, hogy ne csak az ezer oldalas könyveket és az olykor nehezebb ügyintézést lássuk az egyetemből, hanem legyen ez az életút példa előttünk is. Sosem szabad feladni, mert ha elég kitartó vagy, akkor a legnagyobbak közé emelkedhetsz. Ne a körülmények miatti hőbörgéssel foglalkozz, legyen az tanulmányi, családi vagy munkahelyi probléma, hanem bízz önmagadban, és találj megoldásokat, hiszen minden rossz időszakot jó követ, erre élő példa az egyetem, ahová jársz!

 

A Semmelweis Egyetem karai

 

  • Általános Orvostudományi Kar (ÁOK)
  • Egészségtudományi Kar (ETK)
  • Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK)
  • Fogorvostudományi Kar (FOK)
  • Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK)
  • Testnevelési és Sporttudományi Kar (TSK)

 

A Semmelweis Egyetem vezetésének felépüle

 

Az Egyetem feje a rektor, az egyes karokat pedig a dékánok vezetik, illetve az általuk vezetett Kari Tanácsok irányítják. A legfelsőbb döntéshozó testület, mely az egész Egyetemet érintő kérdésekben dönt, a Semmelweis Egyetem Szenátusa, tagjai a szenátorok. A Szenátus és a Kari Tanácsok munkáját számos bizottság segíti. A bizottságok felügyelik többek között a törvényességet, az etikus munkát, a tanulmányi és a gazdasági ügyeket. Mind a Kari Tanácsban, mind a Szenátusban képviseli magát a HÖK.

 

A Semmelweis Egyetem jelenlegi vezetői

 

  • Rektor: Prof. Dr. Szél Ágoston, egyetemi tanár
  • Általános rektorhelyettes: Prof. Dr. Gál János, egyetemi tanár
  • Oktatási rektorhelyettes: Prof. Dr. Tímár József, egyetemi tanár
  • Tudományos rektorhelyettes: Prof. Dr. Molnár Mária Judit, egyetemi tanár

 

Felhasznált irodalom:

 

Patonai Gabriella - Dúl Zoltán

SEMMELWEIS Linkajánló

Semmelweis Egyetem - Főoldal Semmelweis Egyetem - Egyetemi Hallgatói Önkormányzat Magyar Fogorvostanhallgatók Egyesülete Semmelweis Egyetem - FOK Oktatási Centrum KönyvtárInstruktor Öntevékeny CsoportA Semmelweis Egyetem öregdiákjait összefogó szervezet Szinapszis - A Semmelweis Egyetem hallgatóinak lapja SotePédia - az egyetem összesített tudástáraSemmelweis Kiadó

Kik vagyunk mi?

A Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának képviselői vagyunk. Képviseljük a hallgatók érdekeit, részt veszünk a hallgatókat érintő szabályok meghozatalában. Segítünk az ösztöndíj számításban, különböző hallgatókat érintő rendezvényeket szervezünk.

Elérhetőségünk

Kapcsolódj hozzánk

Elérhetsz minket ezeken a csatornákon.